Tapasztalatok

Kedvesház-pedagógiai tapasztalatok

Pierzchala Mária osztályfőnök

/részlet a 2019 januárjában megjelenő kézikönyvből/


A Kedvesház-pedagógiának egyik fontos alapelve, hogy először a pedagógusnak kell megtanulnia a gyereket. Elsősorban meg kell alapoznunk az egymást tisztelő, elfogadó, együttműködő osztályközösséget. Ehhez nyújtanak segítséget a következő módszerek. 

Az én családom

Egy- egy osztályba igen sokféle családból érkeznek a gyerekek. A testvér-sorrendben elfoglalt hely nagymértékben meghatározza a közösségben való működését is egy gyermeknek. Az egykék gyakrabban kerülnek konfliktusba, számukra nehéz alkalmazkodni az otthonitól igencsak eltérő helyzethez, mert az iskolában nem mindig ők az elsők, nemcsak az ő igényeikhez kell alkalmazkodni mindenkinek. A tanulók mindennapjaira jelentősen kihat, amikor átrendeződik a családjuk, például kistestvérük születik. Ez a változás okozhat figyelmetlenséget, belső feszültséget, szorongást. Ezért fontos egymás megismerése, hogy meséljenek a gyerekek családjukról, testvéreikről.

Erre kiválóan alkalmas az énerősítő gyakorlatok közül a családrajz.


A gyerekek első feladata az volt, hogy egy pillanatra csukják be a szemüket, és képzeljék el a családjukat. Feladatuk az volt, hogy tevékenység közben ábrázolják családtagjaikat. Miután a rajzok elkészültek, minden gyermek bemutatta a családját. Utána a terem közepére helyeztük a munkákat, lehetőleg úgy, hogy egy kupacban legyenek azok a rajzok, ahol csak egy gyermek van a családban, a másikban pedig a többgyermekesek, így kiderült hány egyke van az osztályban. Végül készítettünk egy nagycsaládos osztályképet, ahol közösen eldöntöttük, kik lesznek a szülők, nagyszülők testvérek a családban. Fontos, hogy a pedagógusnak is legyen szerepe. Ezt a feladatot szlovák órán is alkalmaztam, ahol a gyerekek nemcsak a családtagokat tudják megnevezni szlovákul, hanem gyakorolják a nyelvtani szabályokat is. 

Álomrajz

A kreativitás és a kommunikáció fejlesztésére kiváló feladat, a gyerekek lerajzolják legkedvesebb álmukat, vagy vágyaikat. Nagyon fontos, hogy a feladat végén hagyjunk időt a munkák bemutatására, beszéltessük a gyereket. A rajzolós feladatok nagyon jók arra, hogy a gyengébb előmenetelű gyereknek is legyen sikerélménye, fejlődjön a kommunikációs képessége, ezáltal magabiztosabbak lesznek. Az elkészült rajzokat jól látható helyre tettük.


A névjátékok mások és önmagunk megismerésére kiválóan alkalmazhatóak. Minden esetben nagyon fontos az óra eleji motiváció, hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a feladatban, örömmel dolgozzanak. Ilyen gyakorlat pl. Az egy mozdulat – egy név


Az én nevem, az én kezem

A gyerekek feladata az volt, hogy kérdezzék meg a szüleiktől, mikor és hol születtek, milyenek voltak, amikor kétévesek lettek. Keressék meg az interneten keresztnevük jelentését. A következő napon mindenki elmondta azt, amit megtudott, megfogalmazták saját gondolataikat. Ezt követően tenyérlenyomatot készítettünk, és ráírtuk életünk történetét. Megfigyeltem, hogy a gyerekeknek nem okozott gondot az időbeni tájékozódás, a folyamatok időrendisége. Nem keverték a múltat és a jövőt. A nyelvtanórán is alkalmazható ez a feladat, én a szófajok tanulásánál vettem hasznát. Minden gyermek kapott egy elkészült munkát. Nem árulhatta el, kinek a munkáját kapta meg. Ülési sorrendben tették fel a név jelentésére vonatkozó kérdést. Pl. Kinek a neve jelenti azt „dicsőség”? Ha nem sikerült senkinek megfejteni, a kérdező megpróbál valamilyen tulajdonsággal utalni a megoldásra. PL. kedves, vicces, szorgalmas stb. A kérdés megfejtése után az elhangzott szavakat szófajtanilag csoportosítottuk. Pl. Robika – főnév, kedves – melléknév.


Képmozaik

A következő feladat megvalósításához legalább két tanítási órára van szükség. Rajzórán a feladat első felét készítjük el. A gyerekek hat fős csoportban dolgoznak. Egy képet hat részre vágok szét, és szétosztom a csoportban. Minden gyereknek az a feladata, hogy lerajzolja a saját képrészletét. Ha ezzel végeztek, ezeket a darabokat összeillesztjük, összeragasztjuk és saját maguk által rajzolt képet kapunk. Fogalmazás órán a szétvágott kép hátulsó oldalán található címszavakból a hatos csoportoknak egy fogalmazást kell írnia. Ezek a szavak kapcsolódnak a képhez. Pl. dióverés, őszi falevelek, szorgos gyerekek, jó termés, finom kalács.

A Kedveskönyv számos lehetőséget kínál a pedagógusnak arra, hogy a tanítási órák változatosak, érdekesek legyenek, a pedagógusok a saját osztályközösségükre tudják formálni ezeket a feladatokat, hogy a gyerekek játszva tanuljanak és tanulva játsszanak.

Az osztályközösség életében fontos szerepet játszik az is, hogy a születésnapokat, névnapokat közösen megünnepeljük, egy-egy zsebre való jókívánsággal köszöntsük az ünnepeltet.