Esélyteremtő együttműködési hálózat kialakítása

Projekt kód: 2016-1-HU01-KA201-022968

A projekt célja olyan hosszú távú szakmai együttműködő hálózat létrehozása Közép-Kelet Európában, mely a már jól működő, jó gyakorlatot jelentő Kedvesház pedagógián alapul, a tanárok szakmai – módszertani megújulását célozza és hozzájárul a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókkal való eredményes foglalkozáshoz. Olyan új szellemi termék létrehozása, mely az egymástól tanulás módszerén és a Kedvesház sztenderden alapulva segítséget nyújt a családokkal való eredményes együttműködéshez.

 

A projekt közvetlen célcsoportját a tanárok alkotják, megvalósul az ő szakmai támogatásuk képzésekkel, műhelymunkákkal. Közvetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjaik képezik a projekt célcsoportját.

A tanulók a projekt közvetett célcsoportját jelentik, az ő érdekükben történik a fejlesztés. A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körének pontos meghatározása még senkinek sem sikerült. A meghatározásra történő kísérletek alapvetően két szálon futnak. Egyrészt a mindenkori oktatáspolitika ad egy olyan jogszabályban foglalt, ellenőrizhető és dokumentálható kritériumok mentén történő meghatározást, melynek alapján a különböző támogatásokra való jogosultságot határozza meg. Ez ma Magyarországon az 1997. évi XXI. tv-ben olvasható. Ez a jogszabály olyan kritériumot is támaszt a HH státusz hivatalos megállapításához, mely a családok aktív közreműködését feltételezi, vagyis csak akkor minősül valaki ebbe a körbe tartozónak, ha erről igazolást kér a hivataltól.

A másik, szakmai megközelítésen futó irány is nagyon sokszínű képet mutat, melyben megjelennek a HH tanulókkal valamilyen okból kapcsolatba kerülő szektorok sajátos szempontjai. Így használja a HH, HHH fogalmát a pedagógia, a szociológia, a pszichológia, az egészségügy.

Azonosulni tudunk azzal a megközelítéssel, mely szerint a hátrányos helyzet viszonyfogalom.

A hátrányos helyzet fogalmát többféle szempontból közelíthetjük, értelmezésünkben nem nélkülözhetjük az egyes szektorok, társadalmi alrendszerek sajátos értelmezéseinek ötvözetét. Azért sem, mert az egyes  területeken jelentkező hátrányok az esetek jelentős többségében transzferálódnak, illetve a hátrányok összeadódnak, az egyes hátrányképző tényezők tovább generálódnak. A hátrányos helyzet viszonyfogalom, valamihez képest fennálló hátrányt jelent. Gyűjtőfogalom is, melynek kulcsfogalmaiként az alábbiakat tételezhetjük: lemaradás, kisebb esély, gyengébb teljesítmény. Számos kutatás eredménye nyomán ismert tény, hogy a szülők iskolai végzettsége jelentősen meghatározza a gyerekek továbbtanulási irányát, pályaválasztását. A családi háttértényezők jelentősen determinálják az egyéni teljesítményeket, a társadalmi mobilitást, érvényesülést.

Elhatárolódunk attól a megközelítéstől, miszerint a cigány tanulókat azonosítsuk a hátrányos helyzetűekkel. Azonban a két halmaz közötti átfedés jelentős voltát kár volna tagadni. Ennek alátámasztására a Pécsi Tudományegyetem két jeles kutatója tollából származó megállapítást idézzük:

„Egyúttal azonban a cigányság nagy hányada minden ismert és elfogadott ismérv szerint hátrányos helyzetű: a kilencvenes évek elejétől szinte folyamatosan romló gazdasági körülmények között él, a munkanélküliség azóta a fiatal nemzedékek sorának életét és kilátásait rombolja.” Forray- P.Orsós Anna: Hátrányos helyzetű vagy kulturális kisebbség – cigány programok EDUCATIO 2010/1.

Az iskolai lemaradás, a korai iskolaelhagyás, okai mögött az esetek jelentős részében valamely hátrányképző tényező áll.

Hátrányképző tényezők lehetnek:

- szegénység

- kulturális, szociokulturális hátrány

- a családi élet zavarai

- a szülők nem megfelelő életmódja

- sodorhatóság, értékvesztettség

- szorongás, belső bizonytalanság

- tanulási motiváció hiánya, tanulási nehézségek

- megküzdési stratégiák hiánya

- a család nem motivál

- nem megfelelő nevelési módszereket alkalmaznak a családban

- a szülők nem megfelelő életmódja

- kudarcok

- kisebbségi lét

- földrajzi elszigeteltség

- nyelvi különbözőség

 

A fogalom egyedi, szakmai, a jogszabályban foglaltaktól tágabb értelmezését szükségesnek tartjuk projektünk szempontjából azért is, mert a projekt nemzetközi együttműködésben valósul meg, az egyes országok hivatalos jogi meghatározásai nem érvényesíthetők valamennyi résztvevőre. A szakmai műhelymunkák egyik célja, hogy a fogalmi kereteket meghatározzuk, feltárva az egyes országokban jelentkező hasonlóságokat és különbözőségeket.

A csatlakozó szakemberek (projektünk közvetlen célcsoportja) és szervezetek, intézmények a fenti hátrányképző tényezőkkel szembesülnek tanítványaikon, a rájuk bízott gyerekek sorsán keresztül.

A hátrányos helyzetű tanulókkal történő eredményes foglalkozáshoz sajnos még napjainkban sem kapnak megfelelő felkészítést a tanárjelöltek, a hátrányos helyzetű településen dolgozó pedagógusokat fokozottan sújtja a kiégés veszélye.

Annak érdekében, hogy a célcsoportnak minél hatékonyabb segítséget nyújtson a projekt és a projektben kidolgozásra kerülő szellemi termék, feltétlen szükség van a célcsoport körében végzendő igényfelmérésre illetve az érintettek körében szakmai tanácskozásra. Ennek csomópontjait az alábbiak köré tervezzük:

- a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok képzési, továbbképzési szükségleteinek feltárása közvetlen és közvetett kutatási módszerekkel: kutatások eredményei, kérdőíves adatfelvétel.

- a jó gyakorlatok megismerésének lehetőségei: partnerek tapasztalatai

- az egymástól tanulás kultúrája: kérdőíves adatfelvétel

- szegregáció-integráció helyzete az egyes partnerországokban: partnerek tapasztalatai

- a partnerek tapasztalatainak összegzése

- a bázisiskolákban a tanári igények kérdőíves felmérése, interjú az intézményvezetővel.

A konkrét lépéseket a szakmai műhelymunkán valamennyi partner bevonásával határozzuk meg.

Mivel projektünk középpontjában a családok felé történő hídépítés áll, ezért kiemelten fontosnak tartjuk a családokkal való kapcsolatfelvételt, a családok problémáinak feltárását, az iskolával szemben támasztott valós igények megismerését. Ezen a ponton jelentős szerepet kapnak a rokon szakmák képviselői, akik egyrészt segíthetik a családokkal történő kapcsolatfelvételt, másrészt a megjelenő igények egy része valószínűsíthetően nem iskolai eszközökkel teljesíthető, tehát a komplex segítségnyújtás részeként a szociális vagy egészségügyi ellátórendszerrel is közvetlen bizalomteli kapcsolatba kerülhetnek. A szülők igényeinek megismerése több csatornán történik, de valószínűsítjük, hogy inkább a közvetlen szóbeli közlések lesznek túlsúlyban személyes találkozók, szülői fórumok, családlátogatások formájában. Az intézmények korábbi, esetlegesen meglévő felméréseinek eredményeit is összegezzük.

A családok igényei felmérésének csomópontjai:

- elvárások az intézménnyel szemben

- elvárások a pedagógussal szemben

- a preferált kapcsolattartási és tájékoztatási formák feltérképezése

- motivációs bázis megismerése

- nevelési elvek és gyakorlat megismerése

- a gyerekekről alkotott kép, vágyott jövőkép megismerése

- támogatási lehetőségek a család részéről.

Projektünk megvalósítása és az innovatív szellemi termék fejlesztése során mindvégig figyelemmel kísérjük a közvetlen és közvetett célcsoport igényeit.


Bázisiskolák

Minden országból bevontunk ún. bázisintézményeket, amely intézmények pedagógusai közül kerültek ki a mobilitásban, illetve a képzésben résztvevő kollégák.

A kiválasztásnál szempont volt, hogy olyan intézmények kerüljenek a projektbe, amelyekben jelentős számban vannak jelen hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulók, családok. Így az alábbi bázisintézményekkel dolgoztunk együtt:

•       Magyarország:

–     Miskolc: Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium

•       Románia:

–     Hargita megye, Erdély: Dr. Lukács Mihály Általános Iskola – Kászonaltíz

•       Szlovákia:

–     Tornalja: Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola

–     Radnót:   Radnóti Alapiskola

                         Radnóti Óvoda